Menü

Munkavédelmi bírság

A munkavédelmi bírságokról és megelőzésükről

/Avagy mire kell odafigyelni?/

Jelenlegi cikkem, írásom a munkavédelmi bírságokat igyekszik összefoglalni röviden és érthetően. Szeretném, és kívánom, hogy mindenki számára hasznos legyen, nemcsak úgy, mint munkáltató, hanem, mint hétköznapi dolgozó avagy alkalmazott számára is! A munkavédelmi törvény nemrégiben változott, fontos újdonságokat hozott ami a munkavállalók felelősségét is érinti, mostantól ők is újra bírságolhatóak bizonyos esetekben! Réges-régen is bírságolhatóak voltak, ami egy időszakban megszűnt, de az új változásokkal ez most újra feléledt. Ezt természetesen a gyűjteményemben részletezem.

Köztudott, hogy a kormány leépítéseket, átszervezéseket, és ezáltal költségcsökkentéseket kíván foganasítani a közszolgálati szférában, a munkavédelmi hatóság szakembereinek létszáma valószínűleg csökkeni fog, kevesebb idejük és erőforrásuk lesz a jövőben esetlegesen számilag növekvő eljárások végigviteléhez. Mindezekből következik mégpedig az, hogy a munkavédelmi problémák, balesetek kivizsgálása, jegyzőkönyvezése méginkább a vállalkozások feladata lesz. A felelősség egyre inkább munkáltatókra tolódik át a jövőben!

A munkavédelmi bírság alapösszege a súlyosan veszélyeztetett munkavállalónként minimum 50 000 Ft, de legfeljebb összesen 10 000 000 Ft. Ugyanakkor, a bírság mérséklésére vannak figyelembevehető enyhítő tényezők, de vannak súlyosbító tényezők is, amik növelik a bírság mértékét. Természetesen az ellenőrök, valamint a hatóság ezek mérlegelésével, figyelembevételével hozza meg a végső döntését.

Alapvetően bírságot, akkor rónak ki a munkavédelmi hatóság szakemberei, ha:

Ezek rögtön 4 fogalmat vetítenek elénk.

De mik is ezek?

1. veszélyeztetés: munkaeszköz, anyag, keverék, munkafolyamat, munkaszervezés, technológia esetén – ideértve a fizikai, biológiai, kémiai kóroki tényezők expozíciójával járó tevékenységeket is – a szükséges védelem elmaradása;

2. közvetlen veszélyeztetés: a veszélyeztetés térben és időben konkretizálódik, tehát meghatározott személyt vagy személyeket érint, realizálódása előreláthatóan rövid időn belül bekövetkezhet;

3. súlyos veszélyeztetés: amelyet jogszabály annak minősít, továbbá amely a baleset, betegség bekövetkezésének magas valószínűségét jelenti, és amelynél a nagymértékű károsodás várható, különösen a súlyos munkabaleset, foglalkozási megbetegedés vagy fokozott expozíció

4. munkavédelmi norma: a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 11. § és 12. §-ában meghatározott munkavédelemre vonatkozó szabályok.

A munkavédelmi norma egy kis magyarázatra szorul, mivel a hivatalos értelmezés rövid, és csak joghelyre mutat. Tehát a norma az valamilyen munkavédelmi tartalmú nemzeti szabvány, jogszabály, valamint a munkáltató MunkaVédelmi Szabályzata, mivel az alapvetően a felsoroltakból épülhet fel. A munkavédelmi szabályzat tartalmazhat specifikusan csak a munkáltatóra vonatkozó szabályokat, olyanokat is, melyeket maga a munkáltató hoz meg, mivel annak megalkotása lehetőséget ad arra, hogy ezek rögzítésre, és ezáltal közlésre kerüljenek az alkalmazottak számára.

A fentiek értelmében körvonalazódik, hogy a munkáltató mulasztásaiból adódó események tipikusan a következőek lehetnek:

Mik is azok a tételeket, amik a munkavállaló életét, testi épségét vagy egészségét súlyosan veszélyeztetik?

Mikor emelhető meg a munkavédelmi bírság mértéke a munkavédelmi hatóság szerint? Akkor, ha:

Figyelembe kell venni az alábbiakat is, mert ezek hiányában szintén adható bírság. Tehát:

Az egyéb általános esetek amikre szintén figyelni kell, ezek gyakorlatilag minden munkahelyre igazak. Legyenek elvégezve az alábbiak is:

És ahogy fentebb ígértem, a természetes személyeket, munkavállalókat, az alábbiak érintik.

A munkavédelmi hatóság közigazgatási bírsággal sújtja azt aki a szervezett munkavégzés során:

Ez esetekben a kiszabott bírság összege 500 000 Forintig terjedhet. A közigazgatási bírság egy eljárásban, ugyanazon kötelezettség ismételt megszegése vagy más kötelezettségszegés esetén ismételten is kiszabható!

A jelenlegi cikkem csak általánosságban foglalja össze és veszi figyelembe, hogy milyen esetekben lehet következmény egy munkavédelmi bírság a hatóság részéről. Ezeken kívül lehetnek még specifikus területek, például: egészségügy, vendéglátás, kereskedelem, fémipar, gyártás, stb., ahol még az összes egyéb szakági követelményeket is figyelembe kell venni!

Megelőzéshez, a legjobb tanács, ha a leírtakat, figyelembe veszünk, megfigyeljük és észleljük az adott terület problémáit; majd kidolgozásra kerül egy akcióterv, ahol határidőre, felelősök bevonásával felszámolásra kerül a legkisebb probléma is. Védőeszközök kiválasztásánál törekedni kell a kollektív védelemre, de ahol ez nem lehetséges, az egyéni védőeszköz kiválasztásánál vonjuk be az adott terület munkavállalóit is, de a foglalkozás-egészségügyi szakorvost feltétlenül! Az alkalmazottak bevonásával érdemes tartani próbanapokat, viseljék, hordják, használják, az eszközöket; ők maguk is értékeljék ezeket a saját tapasztalataik alapján, esetlegesen adjanak véleményt, tanácsot, hogy az adott területen a védőeszköz miért éppen jó, vagy rossz. Ez mind azért fontos, mert ők azok, akik ezekkel munkát fognak végezni, de elsősorban mindenki egyéni sajátosságokkal rendelkezik, tehát ami valakinek jó, nem biztos, hogy jó másnak is. Valamint a munkáltatóknak ellenőriznie kell a használatot! Ezek igazak a munkavédelmi szabályzatban meghozott egyedi döntésekre is, fontos a munkavállalók véleménye is! Ha kell, legyen tartva erről egy tanácskozás, az információkat meg kell osztani! Adott esetekben törekedni kell a kompromisszumra.

Végső de nem utolsó sorban, kell egy jó munkabiztonsági szakember, aki segít a döntések meghozatalában, és véghezvitelében!

Amennyiben kérdése, kételye van, keressen fel minket!
Állunk rendelkezésére!

Készült:

Szerkesztette: Vékási József

Oldal letöltések:

Webmester: Vékási József, 2022.

Adatkezelési tájékoztató

A jobb felhasználói élmény érdekében weboldalunkon sütiket használunk.
Adatkezelési tájékoztató

Elfogadom